A szociális igazgatási és egyes szociális ellátásokról

Bénye Község Önkormányzata Képviselő Testületének
3/2006. (III.l.) sz. r e n d e l e t e

a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról.

Bénye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.), valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Bénye Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő:
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló

- 2 -

2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
b) az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(4) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

II. fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Eljárási rendelkezések

Az eljárás megindítása

3. §

(1) Az eljárás megindítása kérelemre, vagy hivatalból történhet. A kérelmet a
Körjegyzőségi Hivatalban (a továbbiakban: hivatal) írásban kell benyújtani
A kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott dokumentumokat (igazolásokkal, nyilatkozatokkal).

(2) Ha szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint be kell nyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak:

a)a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél egy hónap,
b)az egyéb jövedelmeknél pedig fél év.

(3) A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi

- 3 -

viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

(4) Ha a hatáskörrel rendelkező szerv hivatalos tudomás vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

Az ellátások megállapítása

4.§

(1 E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos I.fokú hatáskört a Képviselő Testület látja el.

(2)A szociális ellátások megállapításáról - e rendeletben meghatározott kivételekkel - a hatáskör jogosultja határozattal dönt.

(3)A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4)A képviselő-testület határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

(5) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából a Szt. 18. § szerint nyilvántartást vezet.

(6)Szociális rászorultság esetén a jogosult számára 2006. december 31-ig a Képviselő testület , 2007. január 1-től pedig a települési önkormányzat jegyzője a Szt.-ben meghatározott feltételek szerint:

– időskorúak járadékát,
– rendszeres szociális segélyt,
– a Szt. 41. §. (1) bekezdésében és a 43/A. §. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat állapít meg.

(7)A Képviselő Testület az Szt-ben illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

– lakásfenntartási támogatást,
– az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
– átmeneti segélyt,

- 4 -

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

Az ellátások kifizetése, folyósítása

5. §

A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

6.§.

(1) A pénzbeli ellátás a kifizetést elrendelő határozatban megjelölt személy részére:
a) házipénztárból történő kifizetéssel vagy
b) címre való utalással történik.

(2) A természetbeni ellátásokat a megállapító határozat rendelkezései szerint a Jegyző:

a) az ellátást, szolgáltatást biztosító által - az igénybevétel alapján - kiállított számla ellenében

b) az ellátást, szolgáltatást biztosító részére havi, vagy negyedéves utalással;

c) utólagos elszámolással harmadik személy részére házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti.

(3) A gazdálkodási csoport a munkaköri kötelezettségeknek megfelelően
a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;
b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

A rendszeres ellátások ellenőrzésének szabályai

7. §

(1) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra
való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetve az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani.

- 5 -

(2) A felülvizsgálat lefolytatása és döntésre történő előterjesztése a jegyző feladata.

(3) A rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybe vett ellátást vissza kell fizetni, melynek megtérítéséről a Szt. rendelkezik.

III. fejezet

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Időskorúak járadéka

Az ellátás feltételei

8. §

(1)Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A Képviselő-testület, 2007. január l-től pedig a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. § (4)-(5) bekezdése szerinti nyugdíjkorhatárt - betöltött személyt, akinek:
a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy,
akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa, jövedelme alapján
számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át,
b) az egyedülálló 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be-
töltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem ha-
ladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 95 %-át,
c) az egyedülálló 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem
haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130
%-át.

(2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy:
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés
büntetését tölti, vagy
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.
c )tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül le-
járt, illetve engedélyét visszavonták

Rendszeres szociális segély

Az ellátás feltételei

- 6 -

9.§.

(1) A Képviselő-testület 2006. december 31-ig, 2007. január l-től pedig a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki aktív korú és
a) egészségkárosodott
b./ vagy nem foglalkoztatott,
feltéve,hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított.

(2) Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak a fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át és vagyona n i n c s.

10. §

(1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként
a) az önkormányzattal vagy
b) a Pest megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltségével együttműködni köteles.

(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy a nem foglalkoztatott személy
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre
kijelölt szervvel, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(3)A (2) bekezdés c) pontja szerinti együttműködési kötelezettségben résztvevő szervek:

a) helyi önkormányzat által fenntartott intézmények,
b./ Pest megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltsége által megjelölt intéz-
mények

(4) A nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltétele az e bekezdésben meghatározott beilleszkedést segítő programban való részvétel.
A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:
a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás
b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,
c) a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőség elfogadására,
d) a munkaügyi központnál munkanélküliként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.

- 7 -

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetének minősül ha a kötelezett
önhibájából nem kezdi meg az együttműködésben vállalt tevékenységet.
Ez esetben a kérelmet el kell utasítani, illetőleg a segély folyósítását meg
kell szüntetni.

Speciális eljárási szabályok

11.§.

A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) jövedelemnyilatkozatot, és vagyonnyilatkozatot,
b) a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett kérelmező esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvos szakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága - a munkaképesség csökkenésének százalékos mértékéről készült – szakvéleményét:
c) vak személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában részesül (nem kell mellékelni az igazolást, ha a jegyző nyilvántartásában szerepel a járadékos.);
d) nem foglalkoztatott személy esetében
da) a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítéséről szóló határozatot, feltéve, hogy azt nem az önkormányzat hozta, vagy
db) az iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát.

12. §

Ha a vagyonnyilatkozat vitatott, akkor az
a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti
illetékhivataltól
b) járműre, gépi meghajtású termelő-és munkaeszközre vonatkozó becsült
forgalmi értéket, a vám- és pénzügyőrségtől a jegyző beszerzi.

13. §

Az érintettet a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, mértékéről, a kötelezettség megszegésének következményeiről, melyről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban is rendelkezni kell.

14. §

A rendszeres szociális segélyre való jogosultság
a) a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől,
b) a keresőtevékenység megszűnésétől,
c) a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől
számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.

- 8 -

15. §

(1) Az önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez.
(2) A foglalkoztatási kötelezettség az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás biztosításával teljesíthető. Ezek:
a) a közmunka,
b) a közhasznú munka, vagy
c) a közcélú munka.
(3) A foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha a nem
foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősülő helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik.

(5) Közcélú munka keretében foglalkoztatható
a) a rendszeres szociális segélyre jogosult,
b) az Sztv. 37/A. § (3) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak szerint együttműködő,
c) a rendszeres szociális segélyre a munkanélküli járadékra való jogosultsága miatt már nem jogosult
nem foglalkoztatott személy.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatás megszervezését a Gomba-Bénye Község Körjegyzősége és a Pest megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltsége végzi.

16.§.

(1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni
a) annak a személynek, aki
aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el az egészségkárosodott személy esetében öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének a 80 %-át, a nem foglalkoztatott személy esetében pedig annak a 70 %-át .
ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;

b) továbbá annak a nem foglalkoztatott személynek, aki
ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt,
bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,

- 9 -

bc) az Flt. szerinti munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
bd) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
be) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

(2)Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor
a) a segély összegét az önkormányzat 6 hónapig 75 %-os mértékben folyósítsa,
b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.

E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.

17. §

Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.

18.§

A hivatal a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat lefolytatása során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a segély tovább folyósításra kerül.

A nem foglalkoztatott személy részére a segély akkor folyósítható tovább, ha - az általános jogosultsági feltételek fennállta mellett - a vonatkozó előírásoknak
megfelelően a települési önkormányzattal, illetőleg az általa kijelölt szervvel együttműködött.

A rendszeres szociális segély összege

19. §

(1) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi össz.jövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó

- 10 -

arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 %-ának szorzatával.

(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján bemutatni a jegyzőnek.

(3) A tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésének időtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenteni kell.

Lakásfenntartási támogatás

20. §

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt:
a) az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak,(normatív)
b) e rendeletben a helyi lakásfenntartási támogatási feltételek szerinti jogo-
sultnak.
(2)Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve ha a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja.

(3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2006. évben 425 Ft.

(4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt
lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(5)A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(6)A Képviselő Testület a helyi lakásfenntartási támogatást adhat annak a családnak (személynek), akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a

- 11 -

mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és a lakásfenntartás költsége eléri a család összjövedelmének 25 %-át.
a) Méltányosságból, szociálisan különösen rászorult esetben (vis major, súlyos, tartós betegség, mozgáskorlátozott, egyedül élő 62. éven felüli kérelmező, legalább két vagy több gyermekét egyedül nevelő szülő) kérelmező esetén a lakásnagyság mértékétől indokolt esetben a Képviselő Testület eltérhet.
b.)a támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál,
c.) a helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vett költségek:
elektromos áram díja
gázfogyasztás
vízfogyasztás
csatornadíj
szemétszállítás költségei
tüzelőanyag költsége
lakáscélú pénzintézeti kölcsöntörlesztő részlet

(7) Lakásfenntartási támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A lakásnagyság mértéke:
a) egyszemélyes háztartás esetén legfeljebb 35 m2
b) többszemélyes háztartás esetén 35 m2, növelve az együtt lakó személyenként további 10-10 m2-el, de legfeljebb 120 m2.

(9) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás illetve a már megállapított támogatást meg kell szüntetni annak, akinek a lakás hasznosításából származó jövedelme van, vagy olyan ingatlan vagyonnal rendelkezik, amelynek hasznosításából jövedelme származik illetve értékesíthető.

(10)A helyi lakásfenntartási támogatás kiszámításának módja azonos a normatív lakásfenntartási támogatáséval.

Speciális eljárási szabályok

21. §

(1) A lakhatással kapcsolatos költségek összegét a kérelem benyújtását megelőző 6 havi számlával kell igazolni, továbbá csatolni kell az éves elszámolási végszámlát is.

(2) A magánszemély tulajdonában álló lakásbérlet díját szerződéssel és a postai feladóvevénnyel, vagy a bérbeadó és bérlő személyes nyilatkozatával kell igazolni.

- 12 -

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

22. §

(1) A lakásfenntartási támogatást egy évre , a fűtési idényben kért támogatást egy fűtési idényre (október, november, december, január, február, március vagyis 6 hónapra) lehet megállapítani.

(2) A határozott idő elteltével a támogatás megszűnik. Amennyiben a lakásfenntartási, támogatás feltételei továbbra is fennállnak, új kérelem benyújtását követően a támogatás újból megállapítható.


(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható. Ha a támogatás megállapításra kerül, az ellátás a kérelem benyújtása hónapjának elsejétől esedékes.

A támogatás összege

23.§

(1) A támogatás mértékét a csatolt igazolások figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy az havi 2.500 forintnál kevesebb nem lehet, és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 forintra kerekített 25 %-áig.

(2) A Képviselő testület kivételes méltányosságból a tartós beteg, egyedül élő, fogyatékosság miatt mások segítéségére szoruló kérelmező javára

a) a támogatás megállapítható összegétől legfeljebb +10 %-kal,
b) a lakhatásra, fűtésre fordított költségek összegétől legfeljebb +5 , -5 %-kal
eltérhet.
(3) A fűtési támogatás nyújtható természetben is, a kérelmező igénye szerinti tüzelő lakóhelyre történő kiszállításával.

Ápolási díj

24. §

(1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak,aki a 18. életévét betöltött tartós beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél egyedülálló esetében annak 150 %-a.

- 13 -

(2) A Képviselő Testület kivételes méltánylást érdemlő esetben - a tartósan beteg, egyedül élő, állapota miatt mások segítségére szoruló hozzátartozó részére ha annak havi jövedelme az (1) bekezdésben említett jövedelem határt + 50 %-kal meghaladja méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg.

(3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a Képviselő Testület - ha annak szükségessége felmerül, de legalább kétévente egyszer - felülvizsgálja.

(4) Az ápolási díjat megállapító szerv megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti.

25. §

(1) Nem állapítható meg ápolási díj a hozzátartozónak, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

b./ rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
ba) a szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója
bb) aki keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,
bc) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.

(2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c)az ápolt személy meghalt,

- 14 -

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

Speciális eljárási szabályok

26. §

(1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos:
a) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós
gondozásra szorul.

(2) A jegyző 2007. január l-től az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt.

Átmeneti segély

Az ellátás feltételei

27.§

(1)Bénye Község Önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3)Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni,
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
b) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(4) Az átmeneti segély adható alkalmankénti és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által
nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő, illetve a már megállapított nyugdíjszerű ellátás folyósításáig jövedelempótló támogatásként is megállapítható.

- 15 -

28. §.

Ugyanaz a személy

a) A Képviselő Testület döntése alapján - rászorultsága szerint, egy naptári éven belül több alkalommal - részesülhet alkalmankénti átmeneti segélyben,
b) havi rendszerességgel adott átmeneti segélyt a rászoruló részére a Képviselő Testület legfeljebb hat hónapi időtartamra állapít meg.

Átmeneti segély rendkívüli esetben

29. §

(1) A Képviselő Testület
- ha a kérelmező időszakosan létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (elemi kár, baleset, betegség, stb.), és azonnali segítségre van szüksége a rendkívüli esetre tekintettel átmeneti segélyt nyújthat.

(2) A segély jogosultsági feltételei megegyeznek az alkalmanként adható átmeneti segély feltételeivel.

(3) A segélyt legkésőbb a megállapítást követő legközelebbi pénztári munkanapon a jogosult részére biztosítani kell.

Az átmeneti segélyre vonatkozó speciális eljárási szabályok

30.§.

(1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a megállapított átmeneti segély megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

Az átmeneti segély összege

31. §
(1) Az alkalmanként megállapított átmeneti segély összege esetenként 5.000.- Ft-nál kevesebb, és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél több nem lehet.

- 16 -

(2)A rendszeresen nyújtott átmeneti segély havi összege nem lehet kevesebb
3.000.- Ft-nál, és nem lehet magasabb 6.000.-Ft-nál.

(3) A rendkívüli esetben megállapított átmeneti segély összege alkalmanként nem lehet kevesebb, mint 15.000.- Ft és nem lehet több, mint 100.000.- Ft.

(4) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer - , hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árúcikkekre / például élvezeti cikkekre / fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.

(5) Az (4) bekezdésben foglalt természetbeni ellátást a kérelmező szükségleteihez igazodva kell megállapítani.

(6)Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás - jogosult számára történő - biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

Temetési támogatás

32. §.

(1) A temetési támogatás folyósítása iránti kérelem benyújtására az jogosult, akinek az állandó lakóhelye Bénye községben van.
(2) A temetési támogatás iránti kérelemre, annak mellékleteire, a mellékletekkel kapcsolatos eljárásra, a támogatás megállapítására a 32/1993. /II.17/. Korm. sz. rend. 10. §-ban, valamint a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló tv. 46.§.ában foglaltak az irányadók.
(3) Temetési támogatás alanyi jogon azt a bényei lakost illeti meg, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy tartásra köteles hozzátartozó-e, vagy sem.

(4) A temetési segély összegéről a képviselő testület évente - a költségvetés megállapításával egy időben dönt, figyelemmel az Szt. 46.§. (3) bekezdésére.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

33. §

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a polgármester állapítja meg, a Szociális törvény 54. § (1) bekezdése alapján.

- 17 -

IV. fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK

34. §

(1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv, vagy személy döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve az intézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

35. §.

(1) A Képviselő Testület által megállapított természetbeni ellátások
a) közgyógyellátás,
b) lakásfenntartási támogatás,
c) tüzelő támogatás,
e) átmeneti természetbeni támogatás,
f) étkezési támogatás

(2)A Képviselő Testület a pénzben nyújtható ellátások közül az átmeneti segélyt természetben is megállapíthatja.

Közgyógyellátás

36.§.

(1)A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki.

(2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
a) járóbeteg- ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre -ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig,
b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve aprotetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá
c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

– 18 -

37.§.

(1) A szociálisan rászorult személy részére, egészsége megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére a Képviselő Testület
méltányosságból közgyógyellátási igazolvány kiállítását rendelheti el.

(2) Méltányosságból közgyógyellátásban lehet részesíteni elsősorban azt a személyt, akinél
a) a családjában az egy főre eső havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülállónál a havi 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-%-át meghaladja.
b.)Méltányosságból közgyógyellátás állapítható meg annak a személynek is, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem és a rendszeres gyógyító ellátásának havi költségének különbözete nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át.

V. fejezet
Szociális szolgáltatások

Alapellátások

38.§.

A település Képviselő-testülete a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi szociális ellátási formákat biztosítja:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,

Étkeztetés
39.§.

Az Szt. 62.§-ban meghatározott étkeztetést a képviselő-testület az iskolában és az óvodában meglévő melegítő konyhákban biztosítja.

Házi segítségnyújtás

40.§.

A Szt. 63.§-a rendelkezik a jogosultságról, a jogosultakról és a díjazásról.

– 19 -

Családsegítés

41.§.

A képviselő-testület az Szt. 64-65./A §-aiban meghatározott családsegítő szolgáltatást az Üllői Családgondozó és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

VI. fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

42.§.

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)Ezen rendelet 9 §. (2) bekezdés és a 19.§(1) bekezdése 2006. április l-én
a 36. § és a 37.§. pedig 2006. július l-én lép hatályba.

Vegyes és záró rendelkezések

46.§.

(1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre az 1993. évi III. törvény, rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bénye Község Önkormányzati Képviselő-testületének a 9/2003.(IX.30.),11/2004./VI.29./ 15/2004./X.27./ és a 20/2004.(XII.1./, 7/2005.(IX) rendelete.

- 20 -

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben meghatározott módon
gondoskodik.

B é n y e, 2006. február 28.

                      Racskó Károly                                                                        Maczó Jánosné
                      polgármester                                                                            körjegyző

Ezen önkormányzati rendelet 2006. március 1-től
2006. március 15-ig, 15 napra kihirdetést nyert.

B é n y e , 2006. március 16.

                 Racskó Károly                                                                           Maczó Jánosné
                 polgármester                                                                                körjegyző