Az önkormányzat és szervei szervezeti és műkődési szabályzatáról

Bénye Községi Önkormány zat
2./2008.(02.13)sz. rendelete
az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bénye Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg a szervezeti és működési rendjére vonatkozóan.
I.
Általános rendelkezések
1.§
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Bénye Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
2216. Bénye, Fő út 74.

2.§
(1) Az önkormányzat jogi személy, feladatait és hatásköreit – az Önkormányzati törvényben és jelen rendeletben megállapított szabályok szerint – a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használati rendjét külön rendelettel állapítja meg.
II.
Az önkormányzat feladat és hatáskörei
3.§
Az önkormányzat törvények által kötelezően előírt feladat és hatásköreit a {Szabályzat} 1. számú melléklete tartalmazza.

4.§
Az önkormányzat a kötelezően előírt feladatokon túl rendeletében önként is vállalhatja feladatok ellátását.

5.§

(1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását, rendeletében bizottságára és a polgármesterre átruházhatja.

(2) A bizottság és a polgármester az átruházott hatáskörök gyakorlását nem ruházhatja tovább.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a döntést követő testületi ülésen be kell számolni.
III.
A képviselő-testület működése
Gazdasági program és munkaterv
6.§
(1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A képviselőt-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi tevékenységét, melyet a beérkező javaslatok alapján a körjegyző állít össze és minden év január 31-én a polgármester terjeszti a testület elé.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan javaslatot tehetnek a települési képviselők, bizottságok, az önkormányzat intézményeinek vezetői és a bényei székhelyű önszerveződő közösségek vezetői.

(5) A képviselők által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek, a bizottságok nem képviselő tagjainak, a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőinek.
7.§

A jóváhagyott gazdasági programot és az éves munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában és az önkormányzat hirdetőtábláján
A képviselő-testület ülései
8.§
(1) A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik

(2) A képviselő-testület üléseit általában a Faluház nagytermében, keddi napokra kell összehívni. A képviselő-testület az önkormányzat intézményeiben is tarthatja üléseit.

9.§
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is tartósan akadályoztatva van, akkor az Ügyrendi bizottság elnöke.

(2) Rendkívüli képviselő-testületi ülést össze kell hívni nyolc napon belül az önkormányzati képviselők 1/4-nak vagy a képviselő-testület bizottságának írásban beadott indítványára, melynek tartalmaznia kell a tárgyalandó napirendet és annak indokoltságát.

(3) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a települési képviselők az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. A meghívó mellékletei az írásbeli előterjesztések, és a határozati javaslatok. Ettől eltérni csak kivételesen a polgármester engedélyével lehet.

(4) Indokolt esetben a polgármester rövid úton is összehívhatja a testület rendkívüli ülését. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell

(5) Az önkormányzati választást követő alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze, a választást követő 15 napon belül. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti a polgármester eskütételéig.

10.§.
A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a bizottság nem képviselő tagjait,
c) a körjegyzőt,
d) az előterjesztőt, az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
e) az országgyűlési képviselőt,
f) az intézmények vezetőit,
g) településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységüket érintő napirend tárgyalásakor.
Előterjesztések
11.§
(1) A napirendek előterjesztése általában írásban történik. Szóbeli előterjesztést kivételesen a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntés alapján lehet felvenni a napirendek közé.

(2) Az írásbeli előterjesztéseket, a határozati javaslatokat legkésőbb, az ülést megelőző 10 nappal kell leadni a körjegyzőnek.

(3) A körjegyző köteles a határozati javaslatokat törvényességi szempontból megvizsgálni, és ezzel kapcsolatos észrevételét az előterjesztővel közölni.
Sürgősségi indítvány
12.§
(1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben – legkésőbb az ülést megelőző második munkanap 12 óráig – a sürgősség tényének megindoklásával, döntési javaslatot is tartalmazó sürgősségi indítvány terjeszthető elő a polgármesterhez.

(2) A sürgőségi indítványt az Ügyrendi bizottság véleményezi.

(3) Rendelet tervezet sürgősségi indítványként nem nyújtható be.

(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A képviselő-testület tanácskozási rendje
13.§
A képviselő-testület határozatképes akkor, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség estén, a képviselő-testületi ülést változatlan napirendekkel, 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

14.§
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, kitüntetési és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, mely esetekben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülés anyagába arra jogosulatlan személy nem tekinthet bele.

15.§
(1) A képviselő-testület a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha az alpolgármester is akadályozva van, akkor az Ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

(2) A polgármester feladatai és jogosítványai az ülés levezetésében:
a) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről, beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
e)indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, ezekre bármely képviselő is javaslatot tehet,
f) megadja vagy megtagadja, illetve megvonja a szót a hozzászólótól,
g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,
h) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,
i) biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja, kivéve a települési képviselőt.

16.§
(1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatokról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a képviselő-testület.

17.§
(1) Az írásbeli előterjesztés tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A polgármester az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vitában elsőként a bizottságok véleményét kell meghallgatni.

(3) A napirenddel kapcsolatban bármikor szót kérhet az előterjesztő, illetve körjegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van.

18.§

(1) Az előterjesztőhöz, a napirenddel kapcsolatban a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(2) Az előterjesztőhöz kérdést intézhet és a vitában részt vehet az is, aki az ülésen nem tanácskozási joggal vesz részt, ha részére a képviselők a szót – egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül – megadják.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő vagy a polgármester foglalja össze, megfogalmazva a módosító javaslatokat.
Határozathozatal

19.§

A polgármester a vita lezárása után elsőként a módosító javaslatokat, majd az eredeti előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

20.§

(1) A határozat meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) A határozat meghozatalában – a kizárás alkalmazásának kivételével – köteles minden jelenlévő képviselő részt venni.

21.§

A megválasztott képviselők, több mint felének igenlő szavazata szükséges az alábbiakhoz:
a) rendeletalkotás,
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
c) a törvény által hatáskörbe utalt választás, kinevezés, megbízás,
d) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és kiválás,
e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
f) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,
g) önkormányzati intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
h) képviselők kizárása a döntéshozatalból,
i) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok elidegenítése,
j) helyi népszavazás kiírása,
k) zárt ülés elrendelése,
l) feloszlás kimondása,
m) kereset benyújtása a polgármester ellen.

22.§

(1) A szavazás - a titkos szavazás esetét kivéve – kézfelemeléssel történik. A szavazatok megszámlálásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A titkos szavazást bármely képviselő indítványozhatja a 14.§ (2) bekezdésben foglalt ügyekben. A titkos szavazástz Ügyrendi bizottság bonyolítja le.

23.§

(1) A képviselő-testület névszerinti szavazást is elrendelhet – a feloszlására vonatkozó döntésén túl - erre bármely képviselő javaslatot tehet.

(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet. A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyző felolvassa a tagok nevét a jelenléti ív szerint, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. A polgármester utoljára szavaz.

(3) A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A képviselő-testület döntései

24.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet a képviselő, a bizottságok, érdekcsoportok, és a körjegyző a polgármesternél, aki köteles – állásfoglalásával együtt – azt a képviselő-testület legközelebbi ülése elé terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezet előkészítésének rendjéről a képviselő-testület dönt.

(4) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi bizottság szükség szerint véleményezi.

(5) A rendeleteket és határozatokat legalább négyévenként felül kell vizsgálni.

(6) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, hónap, nap feltüntetésével kell jelölni az alábbi formában:
„-Bénye Község Önkormányzat …./20.. (….) (a kihirdetés dátuma:hónap, nap) rendelete a ……ról/ről.
- Bénye Község Önkormányzat …/20.. (…..) (a határozathozatal dátuma:hónap,nap) határozata a …….ról/ről.”
A határozatokról és rendeletekről nyilvántartást kell vezetni

(7) A rendeletet a Bénye Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, ezzel válik hatályossá.
(8) A zárt ülésen hozott határozatot az ülést vezető elnök hirdeti ki. Kihirdetésnek számít a határozatok felelőseinek történő megküldése is.

Interpelláció

25.§

(1) A képviselőt az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben, interpellációs jog illeti meg.

(2) ) A képviselők az interpellációt a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), körjegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez címezhetik.

(3) Az interpelláció a testületi-ülést megelőző nap 12 óráig írásban terjeszthető elő a polgármesternél.

(4) Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

(5) A válasz elfogadásáról először az interpelláció előterjesztője nyilatkozik.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Írásbeli válasz elfogadásáról a következő ülésen dönt a képviselő-testület.

(7) A képviselő-testület által el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendelhet el, amelyet Ügyrendi bizottság folytat le. A vizsgálatra be kell vonni az interpelláció előterjesztőjét is.

26.§

(1). A képviselők a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), körjegyzőhöz és a bizottság elnökéhez, a feladatkörükbe tartozó ügyekbe kérdést intézhetnek

(2) A kérdést az ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban lehet a kérdezetthez előterjeszteni.

(3) A kérdés címzettje a képviselő-testületi ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni.

A képviselő-testületi ülés dokumentumai

27.§

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a körjegyző köteles megküldeni a Közép-Magyarországi Reginális Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel is készül, melyeket 5 évig meg kell őrizni.

Közmeghallgatás

28.§

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját és helyét – a helyben szokásos módon – kell kihirdetni.

(2) A közmeghallgatáson tett közérdekű indítvány vizsgálatáról, a foganatosított intézkedésekről, ezek eredményéről a lakosságot – a helyben szokásos módon – tájékoztatni kell.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
29.§
A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, népi kezdeményezés törvényben nem szabályozott feltételeit, rendjét, eljárási szabályait.
IV.
A képviselő-testület

30.§

(1) A települési képviselő tevékenységét Bénye község érdekében fejti ki.

(2) A képviselő-testület tagjai a polgármester és 7 települési képviselő, a névsort a l.sz. függelék tartalmazza.

31.§.

(1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(2) A képviselő külön megbízatás nélkül is felkeresheti az önkormányzat intézményeit, és jogosult – annak vezetőjétől – információt kérni. Az intézmény vezetője a kért információt köteles megadni.

(3) A képviselő javasolhatja a bizottság elnökének, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását.

32.§

(1) A képviselő feladatai ellátása érdekében igényelheti az alábbiakat:
szükséges információk biztosítását, adminisztrációs, leírási, levelezési, sokszorosítási feladatok ellátását, fontosabb jogszabályok, kiadványok megtekintését.

33.§

A képviselő és nem képviselő bizottsági tagot külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj és költségtérítés illeti meg.

34.§

(1) A képviselő köteles a képviselő-testület és bizottság munkájában érdemben közreműködni, ennek során a döntések előkészítésében, vizsgálatában részt venni.

(2) A képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot meg kell őriznie. (Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fenn áll.)

(3) Köteles az összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.

(4) A képviselőnek a polgármesternél vagy a körjegyzőnél előzetesen jelezni kell, ha a képviselő-testületi ülésen nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
V.
Képviselő-testület bizottságai

35.§

(1) A képviselő-testület állandó bizottságként:
Ügyrendi bizottságot 3 fővel hoz létre.

(2) A képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

36.§

(1) Az Ügyrendi bizottság önálló előterjesztést készít, valamint véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket, ellenőrzi a határozatok végrehajtását. Ellenőrizheti – feladatkörét érintően – a Körjegyzőség és intézmények munkáját. Képviselő-testület mindezeken túl, eseti feladatokkal is megbízhatja a bizottságot.

(2) A bizottság önálló munkatervet készít a képviselő-testület munkaprogramja és üléstervének elfogadását követő 30 napon belül.

(3) Az Ügyrendi bizottság feladat – és hatáskörét az 2 melléklet tartalmazza.
(4.) A polgármester és a települési képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos vizsgálatot az Ügyrendi bizottság végzi a 3.sz. mellékletben meghatározottak szerint.

37.§

(1) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani.

(2) A bizottságok tagjaira a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A bizottsági tagok névsorát a szabályzat 2.sz. függeléke tartalmazza.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak.

38.§

(1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – a bizottság képviselő tagjai közül megválasztott személy helyettesíti.

(2) A polgármester, illetve ha a bizottsági tagok közül legalább 2 fő indítványozza, a napirend megjelölésével a bizottságot össze kell hívni.

(3) A bizottság munkájába külső szakértőt vonhat be. A megbízásról és a szakértői díj elszámolásáról a körjegyző gondoskodik.

(4) A bizottsági ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről, a polgármestert és a körjegyzőt értesíteni kell.

(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A bizottsági ülésről 8 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

39.§

A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.

40.§

A polgármester felfüggesztheti a bizottság határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a következő ülésen a képviselő-testület határoz.
VI.
Polgármester, alpolgármester, körjegyző

41.§

(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) tiszteletdíj és költségtérítés megállapítás,
b) jutalmazás,
c) összeférhetetlenség kimondás,
d) fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása,
e) anyagi felelősség megállapítása.

(4) A polgármester illetményére, költségtérítésére, jutalmára az Ügyrendi bizottság tesz javaslatot.

(5) A polgármester munkarendje: hétfő: 13 órától – 15 óráig, szerda: 13 órától – 15 óráig,
péntek: 14 órától – 16 óráig.
(6) A polgármester ügyfélfogadási rendje: péntek 14 órától - 16 óráig.

42.§

A polgármester önkormányzati tevékenysége körében:
a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését. Ennek keretében gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselők munkáját, vezeti a képviselő-testület üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját.
b) képviseli az önkormányzatot, ennek keretében együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervekkel. Rendszeres kapcsolatot épít ki egyéb érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel, az önkormányzathoz bejelentett önszerveződő közösségekkel.
c) A polgármester a jogszabályban megfogalmazott feladat- és hatáskörén túl ellátja azon feladat- és hatásköröket, mellyel a képviselő-testület megbízza, illetve rá átruházza. A polgármester az átruházott hatáskört nem ruházhatja tovább.

43.§

(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítése társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

44.§

(1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Körjegyzőség közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a Bénye-Káva Községek Önkormányzatainak megállapodása alapján képviselő-testületek döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
A polgármester:
a) a körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a körjegyzőség feladatait az önkormányzatok munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
c) a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a körjegyzőséget létreohozó képviselő-testületek együttes ülésére a körjegyzőség belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint a körjegyző ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a körjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

45.§

(1) Bénye-Káva községek Önkormányzatának képviselő-testületei megállapodás alapján - az az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – Körjegyzőséget hoztak létre.

(2) A Körjegyzőség a körjegyző által elkészített és képviselő testületek együttes ülése által jóváhagyott ügyrend /SZMSZ/ szerint működik

46.§

(1) A Bénye-Káva községek képviselő-testülete együttes ülésen – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A körjegyző vezeti a képviselő-testületek hivatalát, a Körjegyzőséget.
A körjegyző:
a) gondoskodik a körjegyzőséget létrehozó önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a körjegyzőséget létrehozó polgármesterek - egyetértése szükséges,
c) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek adnak át,
e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságinak ülésén,
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(3) A körjegyző köteles jelezni a képviselő-testületeknek, a bizottságoknak és a polgármestereknek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét az adott település képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

VII.
Az önkormányzat gazdasági alapja, vagyona

47.§

(1) Az önkormányzat éves költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik, koncepcionális és rendelettervezet szintjén is.

(3) A költségvetési tartalék összegét és felhasználásának módját mindenkor a költségvetési rendeletben kell meghatározni.

48.§

Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet folytathat.

49.§

Az önkormányzat vagyonáról és azzal való gazdálkodásáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

50.§

(l) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzési kötelezettségének a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretén belül tesz eleget.

VIII
Záró rendelkezés

51.§

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított 2/2007. ( 03.27.) számú rendelet hatályát veszti.

(2) A függelékek naprakész tartásáról és a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

Racskó Károly Bárányné Billinger Erzsébet
polgármester mb.körjegyző

Kihirdetve:

Bénye, 2008. február 13. Bárányné Billinger Erzsébet
mb.körjegyző

1. számú melléklet
SZ. M. SZ.
Az önkormányzat feladata, hatásköre

1) Az önkormányzat feladatai a helyi közszolgáltatás körében:
- a településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme;
- lakásgazdálkodás, vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, csatornázás;
- köztemető fenntartás, a helyi közutak és közterületek fenntartása;
- köztisztaság és a település tisztaság fenntartása;
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről és közbiztonság helyi feladatairól;
- közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában;
- gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról;
- gondoskodás az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról, közösségi tér biztosítása;
- közművelődés, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása;
- nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesítésének biztosítása;
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

2) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
- egészséges ivóvíz ellátásról;
- óvodai nevelésről és az általános iskolai oktatásról és nevelésről;
- az egészségügyi és szociális alapellátásról;
- közvilágításról, a helyi közutak és köztemető fenntartásáról;
- köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbség jogainak érvényesülését.

l.sz.függelék
SZ. M. SZ.

Települési képviselők névsora

l. Racskó Károly polgármester
2. Lomen Erzsébet alpolgármester
3. Bányai Sándor képviselő
4. Buday Zsolt Tamás képviselő
5. Duchenka Nándor képviselő
6. Duchenka Norbert képviselő
7. Kopcsándi Károlyné képviselő
8. Sztodola Mihály képviselő

2.sz.függelék

Bizottsági tagok névsora

Ügyrendi Bizottság

l. Kopcsándiné Károlyné elnök
2. Bányai Sándor bizottsági tag
3. Duchenka Nándor bizottsági tag

2. számú melléklet
SZ. M. SZ.
Ügyrendi bizottság feladat és hatásköre

1) Önkormányzati rendeletek hatályosulásának vizsgálata.

2) Az Sz. M. Sz. hatályosulásának figyelemmel kísérése.

3) Összeférhetetlenségi ügyek előkészítése.

4) Képviselői összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása.

5) Ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.

6) Tájékoztatja a képviselő-testületet a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredmé-nyéről

7) Véleményt nyilvánít, javaslatot készít a képviselő testület munkatervében meghatározott napirendekhez.

8) Előterjeszti a polgármester illetményére, juttatására vonatkozó javaslatait a képviselő-testület elé.
9.) Lebonyolítja a titkos szavazást

3.sz.melléklet
A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és
ellenőrzésének szabályairól
Általános rendelkezések

1. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló módosított 2000. évi XCVI. tv. (a továbbiakban: Ökjtv.) 10/A.§ (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület tagja, a megbízó-levelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétol számított 30 napon belül az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő há-zas- vagy élettársának valamint gyermekének az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilat-kozatát is (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatok).
3. A vagyonnyilatkozat tételeinek elmulasztása esetén –annak benyújtásáig- a képviselő kép-viselői jogait nem gyakorolhatja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tör-vény 20.§-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

II.
A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói va-gyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi (a továbbiakban: Bizottság) címezve kell be-nyújtani az I/1. pont szerinti határidőben.
2. A vagyonnyilatkozatokat Bénye - Káva községek Körjegyzőségének (a továbbiakban: Kör-jegyzőség) a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselője veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.
3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Körjegyzőség körbélyeg-zőjével lepecsételt borítékban történik.

III.
A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a körjegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II/2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
a) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azono-sító adatokat,
b) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi bizottság tag-jai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Körjegyzőség őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti a felelős köztisztviselő vagy a körjegyző jelenlétében
6. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfe-lelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladékta-lanul visszaadja a képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.
8. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére köte-lezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, mely-ről igazolást kell kiállítani.
IV.
A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
l. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóság-tartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kez-deményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt.
2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkré-tan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdemé-nyezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélkül ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést az erről vezetett külön nyilvántartásba dokumentálni kell.
5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

V.
Felelősségi szabályok

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körű-ek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II/2. pont szerinti köztisztviselő felelős.