header

Bényei Harangszó Húsvét

 Bényei Harangszó,

Húsvét

Kedves Olvasók!

Ismét nehéz, bezárt és korlátozott időszakban élünk. Lehet, hogy már ismerős ez a helyzet tavaly óta, de már nagyon várnánk a szabadulást. Isten Igéje azonban ebben az áldatlan állapotban is tud vezetni, vigasztalni, bátorítani és erősíteni.

Ép testben ép lélek, tartja a mondás. Azonban fordítva is igaz ez, ha belülről, lélekben rendben vagyok, akkor a testem, az immunrendszerem is erősebb, a bajokkal betegségekkel szemben is.

 A húsvéti ünnepkör bibliai igéi a Nagyhéten és Húsvét első és második ünnepén.

NAGYCSÜTÖRTÖK

János evangéliuma 13. fejezete 1-15. verse: Közeledett a páska ünnepe, és Jézus tudta, hogy eljött az ő órája, amelyben át kell mennie e világból az Atyához. Szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig. És vacsora közben, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek, Simon fiának, hogy árulja el őt, Jézus tudva, hogy az Atya mindent a kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy, felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt kötött magára, azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni és törölni a magára kötött kendővel. Simon Péterhez lépett, aki így szólt hozzá: Uram, te mosod meg az én lábamat? Jézus így válaszolt neki: Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted. Péter így szólt hozzá: Az én lábamat nem mosod meg soha. Jézus így válaszolt neki: Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám. Simon Péter erre ezt mondta neki: Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is! Jézus így szólt hozzá: Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind. Mert tudta, ki árulja el, azért mondta: Nem vagytok mindnyájan tiszták. Miután megmosta a lábukat, és felvette a felsőruháját, ismét asztalhoz telepedett, és ezt mondta nekik: Értitek, hogy mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól mondjátok, mert az vagyok. Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.

Valamint Pál apostol Korinthusiakhoz írt I. levelében a 11. fejezet 23-29. verse:

Mert én az Úrtól vettem, amit át is adtam nektek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.
Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának.

Nagycsütörtök ünnepén tartsunk komoly önvizsgálatot és mondjunk hálát a mi Urunk Jézus Krisztus életéért, szolgálatáért és az úrvacsora szentségéért. Habár most e nehéz időkben személyesen nem élhetünk a szentséggel, vagyis nem úrvacsorázhatunk, Isten mégis tud nekünk lelki megbékélést és belső erőt adni az Ő Szentlelke által. Idén is csöndesen, de bensőnkben, lélekben és imádságos szívvel áldottan és befelé figyelve soroljuk fel Istennek mindazt, amiért mégis hálásak lehetünk. Amivel Ő napról napra megáld minket, gondját viseli gyermekeinek.

NAGYPÉNTEK

János evangéliuma 19. fejezet 16-30. verse:

Átvették tehát Jézust, ő pedig maga vitte a keresztet, és kiért az úgynevezett Koponya-helyhez, amelyet héberül Golgotának neveznek. Ott megfeszítették őt, és vele másik kettőt, jobbról és balról, középen pedig Jézust. Pilátus feliratot is készíttetett, és rátétette a keresztre. Ez volt ráírva: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. A zsidók közül sokan olvasták ezt a feliratot, amely héberül, latinul és görögül volt írva, ugyanis közel volt a városhoz az a hely, ahol megfeszítették Jézust. A zsidók főpapjai akkor szóltak Pilátusnak: Ne azt írd: A zsidók királya, hanem ahogyan ő mondta: A zsidók királya vagyok. Pilátus így válaszolt: Amit megírtam, megírtam.
A katonák pedig, amikor megfeszítették Jézust, fogták felsőruháit, elosztották négy részre, mindegyik katonának egy részt. Fogták köntösét is, amely varratlan volt, felülről végig egybeszőve. Ezt mondták egymásnak: Ezt ne szakítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen! Így teljesedett be az Írás: „Elosztották ruháimat maguk között, és köntösömre sorsot vetettek.” Ezt tették a katonák.
Jézus keresztjénél ott állt anyja és anyjának nővére, Mária, Klópás felesége, valamint a magdalai Mária. Amikor Jézus meglátta, hogy ott áll anyja és az a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: Asszony, íme, a te fiad! Azután így szólt a tanítványhoz: Íme, a te anyád! És ettől az órától fogva otthonába fogadta őt az a tanítvány. Jézus ezek után tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: Szomjazom. Volt ott egy ecettel tele edény. Egy szivacsot ecettel megtöltve izsópra tűztek, és odatartották a szájához. Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: Elvégeztetett! És fejét lehajtva, kilehelte lelkét.

Valamint olvassuk el Pál apostolnak a Korinthusiakhoz írott II. levele 5. fejezet 14-21. verseit:

Mert Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.

Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: ha ismertük is Krisztust test szerint, most már őt sem így ismerjük. Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét. Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel! Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.

A nagypénteki textus a Zsoltárok könyve 22. fejezet 12. és 15-20-ig tartó versei:

Ne légy tőlem távol, mert közel van a baj, és nincs, aki segítsen!

Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim. Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben. Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem az ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél. Mert kutyák vettek körül engem, gonoszok bandája kerített be, átlyukasztották kezemet, lábamat. Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak bámulnak, néznek rám. Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek. Ó, URam, ne légy távol, erősségem, siess segítségemre!

Nagypéntek csöndes bánata Isten szerint való megszomorodás az ember számára. Ha tudunk egy kis csöndet tartani és csöndben imádkozni, akkor átérezhetjük, hogy Isten Fia mennyit szenvedett. Aki megtehette volna, hogy leszáll a keresztről és nem issza ki a szenvedés kelyhét, megtette ezt érettünk. Azért, hogy beteljesedjék az Írás, a próféciák, amelyek megjövendölték milyen kínos halált kell halnia a Messiásnak bűneinkért. Amiképpen az ószövetségi templomi kultuszban mindig egy ártatlan állatnak kellett kiontani a vérét, hogy bűnbocsánatot szerezzen az ember bűnéért, azonképpen Jézus áldozata egyszer s mindenkorra bűnbocsánatot szerzett számunkra az igazságos Isten előtt. Nagypéntek szomorúsága a feltámadás örömének előkészítése mindazok számára, akik hisznek Őbenne!

HÚSVÉT ÜNNEPE

Márk evangéliuma 16. fejezet 1-8. verse:

Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét. A hét első napján, korán reggel, napkeltekor elmentek a sírbolthoz, és így beszélgettek egymás között: Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról? Amint felnéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. És amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek. De az így szólt hozzájuk: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek. Kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és rémület fogta el őket; és senkinek sem mondtak el semmit, mert féltek.

Valamint a textus Jelenések könyve 1. fejezet 9-18. verse:

Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért. Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét, amely ezt mondta: Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába. Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve; feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja; lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása; jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével ragyog.

Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő rám tette jobbját, és így szólt: Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.

 

Olyan jó tudnunk, hogy Jézus meghalt, de fel is támadott, és erről minden esztendőben megemlékezhetünk. A kiszolgáltatott ember igazi reménységet lelhet abban, hogy Isten érettünk áldozta egyszülött Fiát, hogy halálában jelképesen mi is meghaljunk a bűnnek, és feltámadásában mi is részesedve új életet éljünk. Olyat, amely már itt a földön elkezdődik és örökké tart. Ez az a hit, amely képes erőt adni a mindennapok nehézségei, próbatételei között, és megörvendezteti szíveinket. Így válik valósággá, hogy „nagyobb az, aki bennünk van, mint aki e világban van”. (János apostol I. levele 4. fejezet, 4. verse)

A húsvéti hit öröme az új életet és új reménységet kapott ember öröme, aki tudja, hogy az örök élet Krisztus által lehet a miénk. Nemcsak halálunk után miénk, hanem már most és mostantól fogva örökké!

 

HÚSVÉTHÉTFŐ

Húsvét 2. napjának textusa Pál apostol Korinthusiakhoz írott I. levele 15. fejezet 21-23. verse:

Mivel ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is. Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban is mindnyájan életre kelnek. Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi.

A húsvét hétfői népszokások is a megújuló életről, a termékenységről, Isten áldásáról szólnak, ami a keresztyén hit legfőbb üzenete és tanítása: Isten az élet forrása. Jézus ezt mondja Mártának a halott testvére, Lázár feltámasztása előtt: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-é ezt?”

 

GYÜLEKEZETI HÍREK:

Jelenléti istentiszteleteket sajnos a járványhelyzet miatt továbbra sem tarthatunk. Nagyon várjuk már a személyes találkozást és az úrvacsora közösségét is.

Hordozzuk imádságban népünket, az egész teremtett világot, különösképpen a betegeket, akik szenvednek és a gyógyítókat, az orvosokat és ápolókat, akik emberfeletti munkát végeznek. Kérjük a Mindenható Úristent, hogy könyörüljön meg rajtunk és adjon enyhülést, gyógyulást és ismét benne bízó örvendező életet.

Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok minden kedves Olvasónknak!

Buday Zsolt lelkész

 

ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK!